2013. október 9., szerda

Identitás mégis

"Majd eltelt az életem, amikor ráébredtem, hogy éppen az vagyok, ami mindig szerettem volna lenni: Utazó." - Pelegrina



Bámulunk ki a vonatablakon, ahogy elhaladnak mellettünk emberek, helyzetek, világképek, elméletek, hiedelemrendszerek, identitások, helyek, tragédiák, harcok, diadalok, veszteségek, érzelmek, hangulatok ... életszakaszok, mind egy-egy állomás... néhol maradunk egy ideig, aztán tovább utazunk, semmihez se ragaszkodva, se kellemeshez, se kellemetlenhez, az emlékeket, tapasztalatokat megtartva, a tanulságot levonva... És hogy hová? Ahová vezetnek bennünket. Nekünk nem kell ismernünk a célt, hiszen az ÚT a fontos. Olyan utazás ez, amit egy börtönben is át lehet élni. Ami nem maradhat ki a batyuból soha: annak tudása, hogy "ez is elmúlik egyszer".



"Szereted azt képzelni, 
Hogy az egész egy utazás.
Szereted azt gondolni,
Hogy tartasz valamerre.

Azt hiszed,
Ha mész valahová,
Akkor meg is érkezel majd.
Lenyűgöz
Az előrehaladás lehetősége,
S ez elégedettséged mértékét is jelzi.

Ram Tzu tudja:
Onnan nem tudsz
Idejutni."


Vonatkozó bejegyzések még:
Mozdulatlan utazás
Ram Tzu tudja
Elmúlik-mese
Identitásaink




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése