2014. november 21., péntek

Mindennapi csodáimból (6.) - Boldogságos vásárlások


Aki süket, miért akar fülhallgatót venni? 
Media Markt Duna Plaza, ötmillió fej- és fülhallgató,  árban, minőségben, márkában tobzódás. Többségük Extra Bass, Super Bass és hasonló feliratokkal. Basszus, én meg éppen a mély hangokat hallom kiválóan, már magasakra vágyakozom! Eladó szokás szerint semennyi, marad a tipródás, hogy  útra vásárolt kis netbukomhoz zenehallgatásra melyik lenne jó. Hirtelen hopp ni, ott van, integetek, repül felém, no nem anyám, de egy mosolygós tinisrác. Fél perc alatt kiderült, kisujjában az áruismeret, hagyjam a PC-kellékeket, menjünk át a hifihez, ezt vegyem, most harmadára leárazva, túlrendelt a cég. Elektronikus zene magas hangjaira van kifejlesztve. Meg az én fülemre. Pendrive is kéne, tehát lelkesen siet az áruház másik felébe, ezt ajánlja,  akciós és kiváló márka.  Olyan meggyőzően, annyi bájjal, hogy ha mosógépet kínál, talán azt is megveszem, pedig nincs hova tennem. Leolvastam a kitűzőjét, név és tanuló. Ezúttal dicséret került a panaszkönyvbe. 



Kigondoltam, hogy léteznie kell valami úti megoldásnak az ivóvíz fertőtlenítésére, benéztem a Mountexbe, onnan egy eladó átküldött a Nomád túraboltba, a márkát is felírta, amit ott biztosan megkapok. Ehhez pedig semmi érdeke nem fűzte, mert ha átmegy az ember, akkor körülnéz, az alacsonyabb árak miatt ott vásárol be, nem itt. Ahogy megálmodtam, valóban van megoldás, svájci. A baktériumokon túl a 0,3 mikronnál nagyobb amőbákat és egyéb jószágokat is kiszűri. Két kulaccsal tehát kétszáz literre jó vagyok ott is, ahol nincs palackozott víz. Hála ennek az önzetlen jóembernek.



Alexandra a Nyugatinál. Francia társalgási zsebkönyvet kerestem, szintén nagy a kínálat. Ha már társalgás, téblábolás közben szóba keveredtem egy eladóval, aki felhívta figyelmemet a marokkói arab zsebkönyvre. Felcsillant a szemem, ám nekik sajnos elfogyott. Próbáljam meg a kiadónál, és már lépett  a géphez, nevet, címet írt ki belőle, pedig ebből nem származik se jutalék, se fizetésemelés. Igyekeztem a megadott helyre. A legeslegutolsó példány lett enyém! Kíváncsian lapozgattam metrón, villamoson, ahol szabad öt percem volt, szorongattam, mint a gyerek egy féltett kincset. Zsákmányom korrektül tudatta,  némely arab hang kiejtését körülírni se tudja, az eltérő kiejtés ellenkező jelentést is vonhat maga után, azért remélhetem, hogy legalább köszönni fogok tudni, az "Isten áldása!" helyett nem mondok olyat, hogy "büdös zokni". Máris kevésbé hiszem magam elveszettnek, ha Marokkóra gondolok. Ilyen apróság elég az embernek, hogy ne érezze abszolút védtelennek magát, midőn egy szakadékba készül ugrani. 
A könyvesboltos nem is tudja, mekkora örömet okozott nekem. Csak a munkáját végezte, ám mifelénk ez micsoda nagy szó.

Szeretni azt, amit csinálunk,  a szeretetet továbbadni, minden nap  örömet okozni valakinek, ezt értem a munka elvégzése alatt. Vessük mindezt össze a... Vagy inkább ne is. 

Kívánok mindenkinek hasonlóan boldogságos vásárlásokat!

Vonatkozó bejegyzések:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése