2013. március 21., csütörtök

Tarkovszkij lélektükre



Tükör. Tarkovszij maga néz bele. Látja a gyerekkorát, a férfikorát, bűntudatát, gyógyulását és halálát. Emlékei tükrében nyilvánvalóvá válik, hogy fel kell oldani a kommunikációs elakadásokat anyja, felesége, fia és önmaga felé. Neki azonban nem kerül más gyógyítója, mint önmaga. Tükröt fog hát kezébe, szembenéz  az egyéni, családi és társadalmi múlttal. Mint egy boszorkány, aki saját tükrében látja egy másik tükör előtti történéseket.
Madár, lélekmadarak. Szobából ablaküvegen át kiugró csirke, Aszklépiosznak áldozott kakas, bruegheli havas tájon kisfiú fejére szálló tollas jószág, haldokló kezében megelevenedő halott kismadár, amit repülni enged, míg a saját életét elengedi.
Tej. Kiömlő, tálban maradó, az anyjával való viszonya szerint.
Rjubjov-kép a falon... talán az alkotóképesség ideje. Sok apró utalás más filmjeire.



Itt igazán látványosan igazolódik a hamvasi állítás, minden egyben valami másnak a szimbóluma is. Tarkovszkij hatalmas műveltségéből ömlenek elő az utalások, néző legyen a talpán, aki mindet megfejti. Az egymásba folyó idősíkok kibogozását sem segíti, hogy a két generációt ugyanazok a színészek játszák. A korszak művészfilmjeiről mindig az jut eszembe, hogy a szovjet-orosz lélek kifelé nem tudott, talán ezért utazott befelé. Egy hatalmas országba beszorítva, magába mélyen befelé.

A sokoldalas műelemzés az elmét terheli, a léleknek kevés. Érdemes tehát hagyni a csodás képeket, hadd folyjanak át rajtunk, a tudattalan méhében végezve el megtisztító munkájukat.


(http://www.tarkovszkij.hu/index.nof?o=0&hid=40&nyelvid=1&k1=135)

2 megjegyzés:

  1. Szia! Örülök, hogy megint naplózol. Remélem, hogy ezt egyfajta kulturális igény, szükséglet váltotta ki belőled és nem az, hogy "figyelem és szeretethiányos" állapotba kerültél. Mert ezesetben ez csak egy pótlék! (idézet by Marvin:)

    VálaszTörlés
  2. Kedves Trendo! Egy idő után ráébredtem, hogy nem való minden gondolat a fészre, kezdett hiányozni a blogolás. Bár ezt a naplót is többen olvassák még fészen, mint itt. Azt hiszem, akinek erre van dolga, mindenképp eljön, az én állapotomtól függetlenül :)
    Köszönöm az idézést. :D Jó olykor az emlékeztető, még a saját gondolataimra is. Örülök a viszontlátásnak, áldás Rád!

    VálaszTörlés