A Santiago de Compostelát átszelő számos zarándokút közül a Camino Primitivo átlósan húzódik az egyre ismertebb Camino Norte, és a zajos, divatos, túlzsúfolt Camino Frances között, békésebb azoknál.
Santigóból továbbhaladva a két óceánparti zarándokvárosig (Finisterre, az ókori "világ vége", és Muxia, ahol a legenda szerint Mária hajója partot ért) mintegy 500 km-nyi gyaloglást jelent.
Neve a "primo"-ból ered, ez volt a legelső zarándokút, jobbára kelták és a Római Birodalom északi részén élők jártak rajta, ahogy a Frances-en inkább a Birodalom közepén élők, hiszen a Camino a kereszténységnél jóval korábban is zarándokút volt...
Régi Barcelona Katedrális és kerengője a szent libákkal
Alul: Valaha ide is eltemettek. Nyugodjak békében! :)
Hang drum búcsúztatott előző évben a Frances végén, és fogadott most
Alberque zárva, menj tovább! :)
Itt manókra vártam
Ennek a pataknak alaposan a fenekére néztem...
... Másnap: összetörten is vidám a reggel a Camino Primitivón:)
Spontán kultúrprogram: zarándokcsapat egy kristálycsilláros-nagyestélyis hangversenyen
Amikor az út is jellé, nyíllá válik
Santiago de Compostela
Eukaliptusz
Különös találkozás. Almudena nagyon jött felém, hiába ráztam le tucatszor is :)
Le Corbusier-szerű szállás, ahol a csodák halmozódtak
Az Ég is szerette a fenti alberguet, bizonyságul kétszer is szivárványt láthattunk az ablakából
Finisterre, a Világ Vége
Faro. Világítótorony Európa legnyugatibb pontján
Rituális ruhaégetés.
Naplemente a világ végén, nyuszival
Muxia. Ez tényleg út felfelé...
Muxia, és ahol kétezer évvel ezelőtt Mária talán kikötött
Utolsó lépések, ismét a Régi Barcelona Katedrálisban
Vonatkozó blogbejegyzés még:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése