A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bölcsesség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bölcsesség. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. december 28., vasárnap

A tarot Bolondja: Az a zűr, amit magad után hagytál

Mottó:

"Az előretörésem titka
csak ennyi:
nincs hová visszamenni."
(Bede Anna)


Maradékok nélkül éltem - ahogy Popper Péter mondaná - gazdagon merítve széltéből, hosszából.   Védőháló nélkül érkeztem az életbe, újra anélkül indulok tovább.  Akár eljutottam addig, amit az adott, hozott korlátok között megélnem lehetett, akár nem, hálás vagyok azért, hogy oly sokat megérthettem abból, ami velem és köröttem történik. Bárhogy is, amíg ösvényt látok magam előtt, megyek rajta.  A félelmet a testemben érzem, a hívást a szívemben. 

Hálás vagyok a sok, szempontváltást segítő beszélgetésért, világképemet gazdagító találkozásért, a megtisztelő bizalomért. 
Egyébként meg éljen az önreflexió: "Micimackó, te tökéletesen hülye vagy"!


Az alábbi bejegyzés egy korábbi ismétlése. Év- és blogbúcsúztatóul éppen alkalmas. Köszönöm a huszonegy hónapnyi  figyelmet,  a harmincezer letöltést, és további jó utat kívánok!






***

"Ha megkérdezel, melyik az a lap a tarot-kártyában, amelyet legjobban szeretek, azonnal felelek: A Bolond. 
Hogy mit jelent, inkább sejtem, mint tudom. Bár jó pillanataimban én is Bolond vagyok.
A Bolond lehet naiv gyerek vagy infantilis hülye - de lehet bölcs is.
Hamvas azt mondja, Bolond az, aki „nem számít", mert kívül áll az emberi játszmán, amelyeket a hatalomszomj irányít.
A Bolondnak nincs énje.
Fogorvosomnak, ha nagy beavatkozásra készül, csak azt mondom a hátrabillentett székben:
- Doktor úr! Én csak arra kérem, mondja meg, hogy körülbelül meddig tart az egész!... Én addig elmegyek, és ha készen van, visszajövök!... Maga csak nyugodtan dolgozzon, fúrjon, véssen, faragjon a számban, és ha szüksége van rám, szóljon, és itt leszek!
És ez tényleg így történik.
Ilyenkor a számmal és a fogsorommal nem vagyok teljesen azonos.
Mintha nem is az enyém lenne.
(Meg tudom tenni, mert a szám érzéstelenítve van, s ez csupán egy pszichológiai mutatvány.)



Ha szomorú vagyok, rá tudok nézni a szomorúságra úgy, mintha valaki ottfelejtette volna. Egy idegen batyu. Tudom persze, a józan eszemmel tudom, hogy nekem most szomorkodnom kellene, de nem teszem, mert nem az enyém. Csak akkor lesz az enyém, ha az én-em azonosul vele. Akkor lesz az „én szomorúságom" - de mivel az én-em éppen nincs itthon, mert szabadságra küldtem, nincs, aki ezt a szomorúságot átvegye.
Ez a Bolond.
A kártyán éppen egy mély szakadék felé tart, és boldogan táncol, vállán batyu, minden vagyona, és egy mérges kutya a nadrágjába harap, de ez sem érdekli. Veszélyben van, de ő fütyörészik. Nem érdekli a halál.
Nem félti a nadrágját, mert nem az övé - és nem félti az életét sem, mert nincs aki meghaljon benne.
- Maga nem él a földön! - mondta egyszer a marxista professzorom.
És igaza volt.
A Bolond száma a Nulla.
Titokzatos szám.
Lehet semmi - de ha az egyes után írod, tíz lesz belőle.
Néhány „semmit" hozzáírnak a bankszámládhoz, és dúsgazdag ember leszel.


„Bolond" volt a drága jó öreg Dóra néni.
Zsidó volt, de nem járt templomba. Egyszer azonban húsvétkor mégis csak fölkerekedett, felöltözött szépen, felvette a virágdíszes, tollakkal, mütyürökkel díszített fekete kalapját, fehér csipkeblúzát és fekete cérnakesztyűjét - és elment a Dohány utcai zsinagógába, imádkozni.
Nagy tömeg volt, persze, s mivel nem volt előjegyzett helye, nem tudott bejutni.
- De elöl vannak még üres székek! - mondta az ajtóban álló férfinak.
- Nincsenek.
- De látom! Innen látom, uram!
- Azok ott mind bérelt helyek, asszonyom. Dóra néni feldühödött, és azt mondta:
- Ide hallgasson! Én magukhoz soha többé nem jövök!... Mondja meg a főrabbinak, hogy átmentem a bazilikába!
Át is ment. És oda járt, élete végéig. Imádkozta a mi-atyánkot és a hiszekegyet, nyelvére vette a szent ostyát, és rendszeresen gyónt is.
Mindent elmondott a papnak, őszintén, csak azt az egyet nem, hogy ő nem római katolikus, hanem zsidó.
Nem kérdezték, s ő ezt lényegtelennek tartotta.
Arról sem beszélt, hogy hálószobájában egyetlen „szent kép" van: egy táncoló, fuvolázó Krisna, vidám szeretőivel, a nagy mellű gopikkal. Egy kopasz fiatalembertől kapta, amikor beállt közéjük táncolni a Rottenbiller utcában, és vidáman rázta velük a csengettyűket. „Imádok - mondta - színes hálóingben táncolni!"
Mert kapott az egyiktől egy ilyen hacukát, és a homlokára piros pöttyöt festettek, a rúzsával.
„Hare Krisna, Hare Mózes, Hare Krisztus, Hare Dóra!" - énekelte Dóra néni a sáfrányszínű forgatagban, olyan önfeledten, hogy néhányszor vissza kellett tolni a kilazult műfogsorát. Még a cipőit is levetette; harisnyában táncolt az utcán.
- Ezt a képet nagyon szeretem, mert olyan vidám rajta ez az édes Krisna! - mutatta büszkén az ágya fölötti színes szentképet.
-  Dóra néni - kérdeztem. - Mit szól az Isten, hogy maga ennyiféle helyre jár imádkozni?
-  Isten?! - Sokdioptriás szemüvege mögött óriásivá tágult sötétkék szembogara.  - Isten  az nincs  ott!...
Az itt van! - és keszeg, csontos mellére mutatott. - Bárhová megyek, én viszem magammal, mindenhová. Örüljenek, ha jövök!
Amikor meghalt, bizonyára nevetve nézte a túlvilágról, hogy sem rabbi, sem pap nem temette el őt. Senki nem vállalta, csak Winter Béla elvtárs, cipész, a lakóbizottság kommunista elnöke.
Bár párttag sem volt a néni, csak egy bölcs ember.
Az sem véletlen, hogy ez a primitív szónok, akinek pocsék beszédtechnikája volt, és arról az űrről akart beszélni, amit Dóra néni gazdag lényének hiánya hagyott bennünk, lakókban, azt mondta:
- Az a zűr, amit magad után hagytál, örökké itt marad, közöttünk.
Ilyen a tarot „Bolond"-ja.
Nem tartozik sehová.


Amikor elindultam az írói pályámon, azt írtam az íróasztalom fölé: Maradj fölösleges!
Így aztán soha senkihez nem tartoztam. Sem párthoz, sem szövetséghez, még valláshoz sem. Szeretek templomba járni, még akkor is, ha télen hideg van benne. Mindegy, melyik templomba. Nemcsak napközben ülök néha a padsorok közé, hanem akkor is, ha istentisztelet van. Együtt imádkozom a hívekkel. Az istenélmény más és más hangulatával találkozom a református, a baptista, a katolikus, az evangélikus templomokban, vagy az évezredek ősi világát idéző zsinagógában.
Úgy vagyok, mint Dóra néni: ha a más vallású embereket nem kell hivatalból megvetnem és gyűlölnöm, én minden hitvilágban megtalálom a fölfelé vezető ösvényt.
De ez bennem van - önmagamban. Ha jó állapotban vagyok, úgy élek, mint a részegek. Szemmel nem láthatóan és műszerrel kimutathatatlanul, de egy kicsit a föld felett lebegek.
Szeretek létezni. Még a fogorvosnál is. (Ott azért nem annyira...)
Élvezem a hóesést, a hideget, a meleget, a tengert és a hegyeket.
A temetések nem borzasztanak. A gyászban sok szépség van. S az átváltozásban, a búcsúban, a fájdalomban mindig megérzem a magasabb világ jelenlétét. Lelkünk soha-sincs olyan közel az örök Valósághoz, mint a temetőben. Itt vége az őrületnek, a káprázatnak és a hazugságnak, és a lét épp olyan meztelenné válik, mint a megszületés pillanatában. Nincs már gazdag és szegény, ellenség és barát - a falak leomlanak, és megszűnik az esztelen loholás. Jó illat van a temetőkben, és az emberek utólag szeretik egymást.
Nem tudok elképzelni nyugodtabb és igazságosabb pillanatot, mint amikor egy „nagy ember"-t vagy egy gazdagot temetnek.
Ott fekszik szépen, nyugodtan, szegényen és kis emberként, mellén összetett kezekkel. Végre nem kell neki loholni és igyekezni - pihen.
Még az arca is kisimult. Halálunkban megszépülünk - vetted észre? Ha kórházba kerülök, hamar otthon érzem magam.Könnyen szerzek barátokat idegenek között.
A Bolond a Nulla, aki „nem számít".
A szabad ember.




A Bolond úgy látja, hogy minden ember rögeszmés. Rögeszmés az, aki azt hiszi, hogy csak neki van igaza: a többiek vagy tévednek, vagy hazudnak. A Bolond úgy látja, hogy mindenki tele van mániával, félelemmel, önzéssel, vaksággal, nagyot akarással, sóvárgással, elvekkel, szüntelen önigazolással - valami mindig kell nekik, és ezért odadobják a szabadságukat.
A Bolondot nem lehet megbántani. Legfeljebb azt mondják neki: te bolond vagy!
De ezt ő úgyis tudja magáról.
A Bolond kétféleképpen látja az embereket. 
Az egyik: hogy a maga módján mindenkinek igaza van.
A másik: hogy senkinek sincs igaza.
Ez lényegében ugyanaz. Nincs különbség.
Olyan, mintha azt mondanád, hogy a végtelenül sok egyenlő a nullával.
„A rend: a rendetlenség végösszege" - mondja a kínai.
Nincs olyan őrület, amelyben a Bolond ne tudna eligazodni.
Tudja, hogy amíg a többiek nem lesznek hozzá hasonló bolondok, két erő irányítja őket.
Az egyik a mohó önzés. A birtoklási vágy. A másik a vak hatalomszomj.
Ezt persze különféle ideológiai köntösökbe csomagolják. Az izmusok, a hitek, a történelmi és filozófiai eszmék és világnézetek nem egyebek, mint jelmezek és maszkok. A Bolond ismeri az emberiség hatalmas jelmeztárát. Minden emberen van egy jelmez és egy maszk, melyet mohó ambícióval és ravasz önvédelemből visel. És ami a lényeg: fogalma sincs róla, hogy rajta van! Nem tud róla. Ez nemcsak kellemetlen, de roppant vicces is. Magára hazudja, de olyan hipnotikus erővel, hogy elfelejti, hogy ő egyáltalában nem az, akinek hiszi magát. Ezért nem is érdemes vele sem hitről, sem eszméről, sem világnézetről vitatkozni, mert úgysem azt éli. Ő valami egészen mást él, és másban hisz, mint amiről hiszi, hogy hiszi. És nincs veszedelmesebb dolog, mint figyelmeztetni valakit, hogy hazugságban él. 
Ilyenkor ölni képes.
A hite nevében, persze.
Az eszméi nevében.
Ezt hívják pártcsatának, ideológiai vitának vagy vallásháborúnak.
Egyik sem azt mondja, hogy kell a pénzed, a hatalmad, az országod és a feleséged - hanem azt, hogy „az én egyedül igaz ideológiám nevében téged most szépen és nemesen és hősiesen megöllek".
Egyetlen történelmi kor sem arról szólt, mint aminek vélte, s főleg hirdette magát. (Lásd: Az ember tragédiája.)
A Bolondok így látják.
A rabbik, akik Isten nevében elítélték Jézust, nem voltak istenhívők. A keresztény középkor nem volt keresztény, a kommunizmusban nem volt kommunizmus.
Ma nincs „demokrácia" - nem is lesz soha.
Minden beszélés: mellébeszélés.
A Bolond tiszteletben tartja a hazugságot.
Bólogat. Nem azért, mert bárkivel egyetért, vagy bármit is tagad, hanem ezért, mert tudja, hogy ennek az emberi színjátéknak, melyet itt rendezünk a földön, nincs igazi valósága.
Egy véres vitában egyetlen oldalnak sincs „igaza" - mert az igaz középen van.
Nem a kettő között, kiegyezéses fele-fele alapon - hanem ott, ahol nincsenek ellentétek, csak az isteni teljesség van.
Az igazság nem a forgó kerék peremén, a két véglet valamelyikén - hanem a közepén van.
A tengely körül forog a lét.
Teljesen mindegy, hogy egy ringlispílen melyik lóra vagy hintába ülsz: mindegyiket a Közép forgatja.
A Bolond ott lakik.
És derűsen és sajnálkozva figyeli a pörgő világot, melynek egyre jobban recsegnek az eresztékei.
A Bolond tudja, hogy az ő országa nem e világból való.
Úgy él itt a földön, mint egy átutazó, vagy egy követségi alkalmazott a gyarmatokon, aki tiszteletben tartja a bennszülöttek hiedelmeit.
De nem akar senkit sem „leleplezni".
Pláne meggyőzni!
Nem „foglal állást", és nem avatkozik a helyi lakosság ügyes-bajos dolgaiba, nem vesz részt a szüntelen zavargásokban és vitákban - mert tudja, hogy itt minden eszme: rögeszme.
Ha valaki Napóleonnak képzeli magát, a Bolond nem világosítja föl, hogy ő nem az. Nemcsak azért, mert ez veszélyes lehet, és az őrült úgyse hinne neki, és lelőné, hanem azért is - és ezt jól értsd meg, ha a Bolond fejével akarsz gondolkodni! -, mert ő még az igazi Napóleont sem tartja egészen Napóleonnak! Száműzötten, Szent Ilona szigetén, amikor már kihullottak a fogai, gyomorpanaszai voltak, csúnyán elhízott, rossz leheletű, impotens roncs lett, amikor a világ elfelejtette, és neve szitokszóvá vált, ő is kezdte már kapiskálni, hogy ezzel a napóleonsággal valami baj van.
Rájött, hogy egy téves eszme áldozata volt. Csak nem tudta azt mondani, hogy „Főorvos úr, kérem, tessék engem hazaengedni, de lehetőleg ne Párizsba, ahol utálok már lenni, hanem vissza Korzikára, az anyukámhoz, mert én fölébredtem, kérem szépen! És nekem ott volt utoljára jó." Ezt nem tudta elgondolni sem, mert a világ még ebben a pisis emberi roncsban is a régi szerepét látta. A franciák gőgös emlékezetében még mindig a dicsőséges őrült él, és nem az a szerencsétlen, vesztes ember, aki valójában volt.
És ha valaki manapság Napóleonnak hiszi magát, rögtön a dicső plakátfigurát rántja magára - két ujját büszkén a mellényébe dugva -, mert annyira még egy őrült sem őrül meg, hogy csóró, szerencsétlen, vesztes embernek képzelje magát.
Ennyire azért nem hülye senki.
A Bolond istene - mint Dóra nénié - a szívében él.
Bárhová megy, bármilyen világba csöppen: jön vele.
Istenéhez külön drótja van - s ezt a jókedve és szabadsága tartja karban.
Tudja, hogy ami nem szabadság, az nem is lehet igaz.



„Közösség ott van - mondta az elüldözött, magányos és elfelejtett Hamvas Béla -, ahol én vagyok."
Ő egyedül.
Tiszapalkonyán, egy anyagraktárban, ahol dolgozott, ott volt a szép és értelmes Magyarország. És amikor áthelyezték máshová, vagy Szentendrére menekült kertészkedni, vitte magával a hazáját.
Mint Dóra néni.
„Közösség - mondta - ott van, ahol én vagyok."
Ez a Bolond."
(Müller Péter: Varázskő)

"Nézz meg mindent, s ami jó, tartsd meg." 
Kép: Férfi, hátán batyuval, kezében bottal lép, mögötte a kutya ráugrik, és 
nadrágját kitépi. Felirat: A bolond. 
 E mátrixnak nincs száma. Nem tudni, hogy O vagy pedig 22. A tarot nagy problémája. Egyesek úgy értelmezik, hogy mint egyes kártyajátékban a páratlan, a Fekete Péter, a komikus figura, az asztrál a tizenharmadik, aki a közösségen kívül él és a kutyák nadrágját tépik. Ha a bolond tényleg bolond, akkor az, aki az ineptia mysteriiben szenved, a misztérium iránt való érzéketlenségben. Ennél nagyobb idióta nincs. Legyen és maradjon a kutyák martaléka. Ez az ember, mihelyt a kerítésen túl lévő dolgokról van szó, gyanakodik, hitetlenül hunyorgat és azt hiszi, valaki falhoz akarja állítani. Ez aztán a bolond! Ennek a batyujában tényleg csak rongy van, legfeljebb skatulya. 
Ilyen ember a történet területén bőven akad. Kik ezek? - Mindenki keresse ki legközelebbi szomszédai közül. 
De van más is, aki végre játékon kívül tud állni. Akinek már nincs "száma", s ezért nem tudni, O vagy 22. A tarot azt mondja, ez a végtelen utak vándora. A kutyák megugatják, de a kutyák azért ugatnak, mert elásott csontjaikat féltik. A bolond itt nem az úgynevezett jellem. A karakterhez korlátoltság kell. Csak meg kell nézni az úgynevezett 
jellemek arcán az eszelős és önhitt butaságot. A bolond itt türelmes. A vég és a kezdettelen. A megfoghatatlan és elérhetetlen. Nincs semmije, de nem is kell neki semmi. Nem épít házat. Az árokban alszik. Egy kicsit melankolikus, mint minden igazi bolond, de tudja, hogy ez a komikotragikumhoz tartozik. Csak semmi komolyság. A sors (kutya) 
megmarja, de ő nevet rajta. Senkit sem akar megváltani, önmagát a legkevésbé, főként nem géppisztollyal. Neki a szabadság igazán többet ér. Legfeljebb azon csodálkozik, hogy az emberek házakban, sőt városokban laknak és kutyákat, vagyis rendőrséget és hadsereget tartanak. A kutyák vigyáznak a Bábel toronyra, míg azt a villám szétzúzza. A bolond alig fél. A határok embere. Az elmúlás állandó jelenlététől felfokozott életheve. A bolondot az utolsó lépés érdekli, a határátlépés. Mi van tovább?"

(Hamvas Béla: Tabula Smaragdina)

***

(Ezt az oldal olvasásra továbbra is hozzáférhető. Az új blog Camino Interior néven fut a wordpress.com oldalon. A belépést körültekintéssel, a profil, valamint a beköszönő írás elolvasása után ajánlom.)





2014. április 19., szombat

Ram Tzu: Úttalan utakon


1990 elején találkoztam először Ram Tzuval. Váratlanul és bejelentkezés nélkül bukkant fel nálam, s elhozott néhányat ezek közül a versek közül, amelyek azon nyomban rabul ejtettek.
Ram Tzu külseje egészen hétköznapi volt, eltekintve a szemei között húzódó határoz
ott ránctól, és egy különös, elgondolkodó mosolytól. Beszámolt arról, hogy egy saját maga építette helyen él, amelynek hollétét nem határozta meg, de ezen kívül több személyes természetű felvilágosítással nem volt hajlandó szolgálni.
Kijelentette, hogy nem szándékozik guruvá válni; ha jól emlékszem, a következő szavakat használta: „Nem akarom, hogy egy rakás szerencsétlen kereső forgassa fel a nappalimat.” Amikor – bókot remélve – megkérdeztem tőle, miért éppen engem választott arra, hogy átnézzem a munkáját, egyszerűen így válaszolt: „Jó ötletnek tűnt.” Hozzátette, hogy azt teszek a versekkel, amit csak akarok. Egyetlen kikötése volt csupán: személyazonossága maradjon titokban. Ezt könnyedén teljesítem, hiszen fogalmam sincs róla, ki ő valójában, honnan jött, és hová távozott.
Az első találkozás óta időnként kapok egy küldeményt ezekből a kis drágakövekből. Mindig futár kézbesíti őket, s minden alkalommal különböző helyről adják fel a csomagot. Remélem, mások is olyan megvilágosító erejűeknek találják a verseket, mint én.
Ezennel minden változtatás nélkül közreadom őket.

Wayne Liquorman
Los Ange
les, 1990. július


1.

Ram Tzu feltenne neked néhány kérdést:

Mit gondolsz, ki vagy? 
Különbözöl Istentől? 
Más vagy, mint Én? 

Ha így van, 
Miből készültél? 
És az honnan ered? 

Ne fordulj a tudományhoz segítségért, 
A fizikusok mind misztikusokká lettek. 
Nem mész többre velük, mint Ram Tzuval. 

Ha tényleg van eszed, 
Hátat fordítasz és tovasétálsz, 
De gyorsan! 
Csak lézengj még itt, és minden esélyed meglesz rá,
 Hogy elveszítsd, mi kedves neked. 

Eredj vissza a vallásodhoz, a templomodba, 
A terapeutádhoz, a díleredhez, az ásramodba, 
Ott talán még percnyi nyugalmat találsz. 
Egyszer már megtörtént. 
Itt csak az üresség vár rád, 
Semmi táplálék az egódnak. 

Mi lenne, ha drága öntudatod 
Összezsugorodna és eltűnne? 
Hol lennél akkor te? 
Mi történne? 

Jobb nem is kockáztatni.

2. 

Ram Tzu feltenne neked egy kérdést:

Kedves vagy másokhoz, 
Becses célokra adakozol, 
Templomba jársz,
Őszintén imádkozol,
Tisztességes vagy az üzletben, 
Eleget teszel kötelezettségeidnek, 
Rendes embernek tartod magad.

Honnan származnak eme jó tulajdonságaid?
Hogyan lehet, hogy szívedet nem veti szét
A düh és az elkeseredettség,
Amely arra késztet egy embert,
Hogy lemészárolja gyermekeit?

Valóban annyira más lennél, mint ő?

Kövesd nyomon áldásaidat
Egészen a forrásukig.

Istent találod ott. 

3. 

Már órák óta itt ülsz.
Tenyered az ég felé fordítva,
Szemed lehunyva,
Kilégzésed egyenletes, ahogy elhagyja orrodat,
Figyelmed összpontosított. 
Egy ideje gyakorlod már,
Kezdesz érteni hozzá. 

Először alig tudtál öt percig ülni, 
Most képes vagy órákra eltűnni.

Ram Tzu feltenne neked egy kérdést: 

Miért térsz vissza?

4. 

Hiszel a határozott állításokban. 
Hangod az égig zengeted, 
Követelve mindazt, ami, úgy véled, jár neked. 
Egészség, jólét, boldogság,
Mind a tiéd, ha kéred. 

Ügyelsz rá, nehogy kapzsinak tűnj, 
Kérsz másoknak is. 

Büszkén fitogtatod
Hited nyilvánvaló jótéteményeit,
Sorsod kétségbevonhatatlanul jobbra fordult. 

Ram Tzu feltenne neked egy kérdést:

Miért nem jutott eszébe
Ez az egyszerű módszer annak, 
Aki éppen most veszett éhen?

5. 

Ram Tzu tudja:

Hazugság,
Az egész egy hazugság.
Buddha, Krisztus, Mohamed,
Mózes és Lao -ce
Minden hájjal megkent hazudozók voltak. 

Istenkáromló! Adj magyarázatot!


Az igazságot nem lehet tudni úgy,
Ahogy te a tudást elképzeled. 
Nincs értelme.
Olyan világban működik csak, 
Mely az elme számára elérhetetlen. 

Az első kiejtett szó az Igazságról
Az első lépés 
A félrevezetés ösvényén. 

Valójában

Ezek az iménti szavak sem mások,
Mint egy újabb lapát
Az Igazságnak ismert 
Trágyadombra. 

6. 

Ram Tzu tudja:

A félelem soha nem hagy el. 
Olyan szervesen része lényednek, 
Mint a lélegzeted.

Érintsd meg!
Simogasd!
Ismerd ki jól!
Amíg "te" leszel,
Ő veled marad.

Visítasz,
Üvöltesz,
Dühöngsz,
Végezni akarsz vele,
Minden erőddel eltaszítod. 

De hallgass ide!

Ő erősebben kerül ki
minden neki szánt csapásból,
Hatalmasabb lesz, 
Amikor adsz valamit, aminek nekifeszülhetsz. 

Magára hagyva elszárad és meghal. 

Ám te tudod, hogy nem hagyhatod békén. 
A félelemmel mindig harcolnod kell,
Természeted az állandó küzdelem. 

Mégis, időnként ott a Kegyelem...
Te eltűnsz benne. 
S az ütközetnek vége.

A harcosnak befellegzett. 

7.


Ram Tzu tudja:

Semmi sem lesz elegendő.
Hisz nincs elég, ami a tiéd lehet.

Az elégedettséged,
Legyen bármilyen édes, 
Időleges csupán, 
S elmúltával
Űrt hagy maga után, 
Ami sírva követeli, hogy betöltsék.

Újra indulsz hát, hogy felkutasd
A tökéletességet,
A teljességet,
A békét,
A boldogságot,
De te azt ismered csupán,
Hogyan keresd a kielégülést.

Egy világtalan, amint az eget kutatja.
Ti eszesek, olyan problémának
Látjátok ezt, 
Melynek megoldása egyszerű:

Önmegtartóztatás.

Megfosztjátok magatok a világi javaktól, 
Meztelenül rohangáltok,
Elhagyva a durva lelkek gyülekezetét,
Akik még a vágy járma alatt nyögnek. 

Kár, hogy ez nem válik be,
Pedig papíron olyan kiválónak tűnik!
Ám lelketek mély,
Sötét zugaiban állandóan
Ott bujkál bizsergetően a nemes szándék:

Eggyé lenni Istennel.

Ami akár lehetne egy Rolls-Royce is.

Balgák, ne csüggedjetek!
Számotokra mindig van remény. 

8.

Ram Tzu tudja:

Minden, ami valaha volt,
Az van, 
És örökké lesz. 

9. 

Ram Tzu tudja:

Minél inkább űzöd,
Annál távolabb kerül. 

Minél inkább küzdesz,
Annál mélyebbre merülsz.

Csak egy részeg lehet
Valóban józan. 
Csak egy kurva lehet
Valóban szűz.

Az élet nem meddő
Töprengésre termett. 
Soha senki sem tanult még
Mások hibájából. 

Egy igazságba öltöztetett hazugság
Hazugság marad.
Ha ez mond valamit neked,
Valóban bajban vagy. 

Egyfolytában Istent keresed
Emelkedett helyeken, 
Még egyet találhatsz!

Ram Tzu nem a barátod,
Ha rátalálsz, 
Végezz vele!

10. 

Ram Tzu tudja:

Isten nem törődik azzal,
Mit ettél ebédre.
A tofut és a kolbászt
Egyazon gondolattal teremtette. 

Ti, előrelahadottak
Mégis dagadtok a büszkeségtőll,
S meg vagytok győződve arról,
Hogy különleges étrendetek
Lerövidíti a mennyországba vezető utat.

Ti, okosok, 
Ki gondolt volna arra, 
Hogy az ebédeteket nézze?

A balgák áldott tudatlanságban
Falják tovább a mérgeket. 
Túl hülyék és nem elég spirituálisak ahhoz,
Hogy ne élvezzék 
Jégkrémjüket, hasábburgonyás sült húsukhoz. 

Ram Tzu szerint:

Sokkal jobb az egyszeri halál,
Mint ezer kicsi minden nap. 


11.

Ram Tzu szeret téged.

Készen áll hát, hogy elpusztítson.

Tudja, hogy te vagy önmagad
Legádázabb ellensége,
Így elpusztítani annyi, 
Mint megmenteni téged.

Szét kell zúzni az egódat,
Máskülönben biztosan véged.
A szavak mégis olyanok,
Mint a zsíros nyelű pörölykalapácsok.
Nehéz velük
Célba találni,
Veszélyesek, 
Bárhová könnyen odacsapnak. 

Ram Tzu szeret téged.
Benne megbízhatsz. 
Csak tedd szépen ide a fejed!
Így ni.
Nincs mitől félned.

Mire vársz hát?




12.

Ram Tzu ismer téged...
Minden
Kis piszkos titkod
A homlokodra van tetoválva,
Hogy ő elolvashassa azokat. 

Makacsul ragaszkodsz
A történetedhez.
Helyesen érzékeled, hogy ha elengednéd, 
Akkor elsodorna egy olyan jelen, 
Amelyben esélyed sem lenne a túlélésre. 

Az itt és most a nagy párologtató. 
puff! Eltűntél. 
Meglepő, igaz?
Mindvégig, amíg azt hitted, létezel, 
Valójában mégsem szakadt meg. 

Ha tanultál valamit, 
Tudni fogod, hogy az
Nem változtat meg semmit. 

De hogy Ram Tzu nem törődik vele, az bizonyos. 

13.

Ti, okosok,
Túl vagytok egy
Atyai Istenen.

Hiteteket
Az ezotériába vetitek, 
Hogy megvédjétek azt
Cinizmusotoktól.

Most itt szaglásztok
Ram Tzu körül,
Mintha csak 
Tüzelő szuka volna. 

Azt remélitek, hogy letehetitek
Spirituális szikláitokat.

Ram Tzu tudja: 

Orgazmusotok,
Istenélményetek
(Ha elég szerencsések vagytok ahhoz,
hogy legyen ilyen)
Nem a megvilágosodás, 
Hanem maszturbáció eredménye. 

14. 

Ram Tzu egy őrült:

Lármázik és tombol,
Köpköd és ordibál,
Hadonászik és halandzsázik. 
Mindezt azért teszi, 
Hogy kísértetek figyelmét vonja  magára. 

A hatóságok
Nem nézik jó szemmel
Ezt a fajta viselkedést - 
Kérdezd meg Jézust.

Ha Ram Tzunak egy csepp esze lenne,
Meghúzná magát.
Senki sem szereti, 
Ha kétségbe vonját létezését.
Ez zavarba ejtő. 

Ha nem tetszenek Ram Tzu zagyvaságai, 
Ne csüggedj:

Tanítványai végül 
Emészthetővé teszik majd. 

15.

Ram Tzu tudja:

Megsemmisítheted a tested,
De sohasem fogod megölni az énedet. 

Micsoda ünnepe ez az önhittségnek!
Az ego lerombolja életterét.
A járókából kidobálja játékait
A hátulgombolós gyermek.
Sajnálatra méltó, mint a mellkasát
Döngető gorilla az állatkertben. 

Kit vezet félre pózolásod?

Erőtlen vagy. 
Lényeg nélküli. 
Választásod annyi, 
Mint a színjáték szereplőjének. 

Mi késztet arra,
Hogy higgy saját valóságodban?

Találd meg erre a választ, 
És találkozz Istennel!

16. 

Előző életeidben 
Kotorászol.
Egyszer királynő voltál, 
Egyszer gyilkos, másszor boszorkány. 
Sohasem hétköznapi,
Sohasem átlagos, 
Sohasem unalmas (egész mostanáig.)

Ram Tzu feltenne neked egy kérdést:

Mi születik újra mindahányszor?
Miből van az?
Honnan ered?
Miért szereted annyira?

Ha kitalálod,
Gyere, és meséld el Ram Tzunak. 

Ő akkor már csak
Egyet fog kérdezni. 

17. 

Ram Tzu tudja:

Mindent megkaphatsz, 
Ha nem akarsz többet annál,
Ami már a tiéd.

Sajnálatos módon
A világtörténelem során
Közületek még 
Soha senki 
Nem volt elégedett. 

Ettől aztán kiborulsz,
Mi? 

18. 

Ram Tzu tudja:

Soha nem tudod, 
Mi jó neked.
Tényleg nem. 

Mindig a legkisebb vagy a legnagyobb
Ellenállás útját választod. 

A középúttól, 
Mely küzdelmek nélküli,
Elfog a frász. 

A folyó közepén,
Ahol az áramlás 
Gyors és mély, 
Minden erőfeszítésed 
Hiábavaló. 

Ott biztosan megfulladnál.

S ez szörnyű lenne. 

19. 

Ram Tzu tudja:

Legkifinomultabb gondolkodásod
Vezetett ehhez a zagyvasághoz.

Nem más fedi el
Az Igazságra néző kilátásod, 
Mint az összes tudásod,
S mindaz, amit szentnek tartasz. 

Ha tényleg vágysz arra, 
hogy a leveleken táncoló 
Napfényben gyönyörködj, 
Akkor ablakaid
Legyenek tiszták. 

Ram Tzu felteszi a kérdést: Ki pucol ablakokat? 




20. 

Ram Tzu tudja:

Hiedelmeid
Hálójába kerültél, 
Melyet saját hasadból
Szőttél, 
Önnön alapanyagodból
Készítettél.

Hiszel
 Saját erődben. 

Önmagadat tekinted
A Forrásnak,
Még akkor is,
Ha kényszerűségből 
Színlelt tisztelettel fordulsz
Egy mindenható Isten felé.

Hiszel a módszer
Felsőbbrendűségében. 

Meg vagy győződve róla,
Hogy ha csak irányítani tudnád...

Az elméd,
A pénzed,
Az időd, 
A lélegzeted,
Az életerőd, 
A tested,
A hited, 
A kapcsolataid,
Az imáid. 

Akkor kinyithatnád a boldogsághoz, a békéhez
És a megelégedettséghez vezető ajtót. 

Még próbálkozhatsz!

21.

Ram Tzut sokféle szinten
Félreértik. 

Ti okosok, 
Azonnal felfogjátok üzenetét.

Ti ostobák, 
Azt gondoljátok, hogy az egész egy baromság. 

Ti tudósok, 
Párhuzamokat vontok. 

Ti klerikusok, 
Újrafogalmazzátok, 
Hogy dogmáitokhoz illesszétek. 

Ti jámborok,
Megdöbbentek. 

Ti bűnösök, 
Nem értek rá foglalkozni vele. 

Közületek kevesen
Hagyják egyetlen gondolat nélkül.

Ám titokban
Mindannyiótok örül, 
Hogy valaki
Egy kevéske figyelmet szentel rátok. 

22. 

New Age-tek 
Nem is új, 
S nem is fog kitenni egy korszakot. 

Egy örökkévalóságig
Felhúzott
Óra ingáján billegtek. 

Kétségbeesésetek
Ma reménységbe fordul, 
S holnap ismét
Itt a csüggedés. 


A lehangoltság falait
Leromboljátok, 
De azok újra
Felépülnek másutt.. 

Az alázatosok öröklik
Majd a földet, 
Amit az eszesek 
Végül újra visszaszereznek. 

A kínzókamra
Kiürül, 
Aztán újra benépesül. 

Egy betegség
Gyógyítható lesz,
De új kór üti majd fel a fejét, 
Hogy helyét betöltse. 

Ez szíven üt titeket, 
Mint egy sivár látomás, 
Ám Ram Tzu tudja:

A szebb jövőbe vetett reményetek
Ver ma láncra benneteket. 

23. 

Ram Tzu tudja:

Ti eszesek, mindig azt keresitek, 
Miként lehet kifogni a rendszeren. 
Megvilágosodást akartok, 
Örökkévaló örömet, 
Végső orgazmust. 
Mindent.
Ráadásul
Még ott is akartok lenni, 
Hogy élvezzétek. 

Ez tesz benneteket
A legnagyobb balekká. 
Prédává lesztek. 

Megkeresztelnek és kielemeznek, 
Rolfingolnak és elektrosokkolnak. 
Meditálsz és vegetálsz, 
Újraszületsz és újrarendeződsz.
Tele van a tököd és szívatnak, 
Énekelsz és reklamálsz, 
Meggyógyítod a benned élő gyermeket, 
Adományokat gyűjtesz reptereken, 
Érintkezésbe lépsz az érzéseiddel, 
Olvastatsz a tenyeredből, a kártyáidból,
Az aurádból és a csakráidból. 

Ha felettébb eszes vagy, 

Indiába, Tibetbe, 
Thaiföldre és Kínába utazol. 

A szíved mélyén tudod, 

Hogy az Igazság összeegyeztethetetlen
A szobatudós méricskéléssel. 

Alázatosan elkapod

A vérhast vagy a májgyulladást. 
Úgy teszel, mintha Szai Bábá
Különbözne Orális Róberttől. 

Csoda, hogy Ram Tzu még 

Nem szakadt meg a röhögéstől. 

24. 

RamTzu nem azért jött,
Hogy kigúnyoljon,
Nem azért van itt, hogy hibáztasson, 
Pusztán azért, hogy elpusztítson. 

A legkevésbé sem törődik azzal, 
Mit gondolsz, 
Nem akar tőled
Szexet,
Pénzt, 
Hódolatot. 

Nincs érdekeltsége
Abban a drága lelkedben,
Az azért való küzdelmet
Másokra hagyja. 

Ram Tzu csupán egyetlen feladatot adna neked:
Próbálj elképzelni
Egy indíték nélküli cselekedetet.

Megpróbáltad?
Kíváncsivá tesz,
Ki van itt szolgálatban,
Igaz?

25. 

Ram Tzu tudja:

Kevesebbet találsz itt,
Mint ameddig a szem ellát. 

26. 

Ram Tzu tudja:

Nem a te hibád. 
Hogyan is lehetne?

Egy árnyék nem felelős
A mozdulataiért.

Egy kés nem ítélhető el
Gyilkosságért. 

Feltöltöttek
Saját éneddel. 

Oda mész,
Ahová menned illik. 

Ram Tzu nem ad neked tanácsot. 

Kinek is tenné?

27.

Amit szeretetnek hívsz,
Annak oroszlánrésze
Üzlet csupán.

Befektetéseidért
Kielégítő hasznot
Remélsz,
Különben továbbállsz. 

Senki sem szeret
Veszteséggel zárni. 

Végtére is, 
Ha te nem kezeled
A portfóliódat,
Ki fogja megtenni helyetted?

Ez nem olyasmi, 
Amit a véletlenre bíznál. 

A baj az, 
Hogy örökké félsz, 
Állandóan kertelsz. 

Ram Tzu tudja:

Veszett ügy
Megpróbálni megtartani azt, 
Ami nem is a tiéd. 

28. 

Ram Tzu tudja:

A keleti misztikus lószarnak
Van egy közös nevezője.

Szükséges állítania 
A szkatologikusan nyilvánvalót?

Az igazság
A keleti trágyadomb alján hever, 
Néhányan meg is találják ott. 

Mások a nagy felfedezést
A nyugati pöcegödörben teszik, 
Ahová az Igazságot
Évszázadokkal ezelőtt lehúzták. 

Megdöbbensz, hogy Istent
Naplemente és kiskutyák helyett
A szarral találod egy lapon.

Zavarba ejt
Elképzelni őt. 
Kezében kést forgatva
A vágóhídon. 

Ram Tzu mindenhol látja Istent. 

Még benned is. 

29. 

Ram Tzu tudja:

Ebből nem kerülsz ki élve. 

30. 

Ram Tzu tudja:

Amikor felpislákol
A megértés fénye, 
Rákos leszel. 

A kór terjed...
Könyörtelenül betöltve
Helyedet önmagával. 

Amíg el nem fogysz. 

31. 

Meg vagy átkozva
hiteddel
A helyénvalóban. 

Rabszolgaságba döntött
A hited
Saját énedben. 

Mint egy kutya
Az autópályán. 
Választásaid
Korlátozottak 
És nem túl vonzóak. 

Nem csoda, 
Ha kissé
Ideges vagy. 

Nem csoda,
Ha 
Kiutat
Keresel. 

Ha Ram Tzu hinne neked:

Felébresztenéd együttérzését. 

32. 

Egy lyuk
Tátong benned, 
Amit kétségbeesetten 
Próbálsz betömni. 

Különféle élvezeteket
Öntesz bele, 
Hogy ettől 

Jól érezd magad.

Időnként,
Amikor elég élvezetre lelsz, 
A lyuk csordultig telik. 
Ez a kiegyensúlyozottság
Áldott pillanata. 

Ám az űr
Feneketlen, 
Tartalma keresztülfolyik rajta, 
S te megint ott állsz
Üresen,
Kétségbeesetten
Még többet akarva. 

Ram Tzu tudja, mi a teendő:

Téged kell a lyukba hajítani. 

33.

Mindig vigyázol, 
Hogy a gyengédség felé közeledj,
És ész nélkül menekülsz
A korbács elől.

Ram Tzu szeret téged,
Így hát korbáccsal ütlegel. 

Ő tudja:

Az utolsó lépés a szikláról
Mindig meglepetés.

34.


Tam Tzu hisz 
Az ok és az okozat
Törvényében.

Csak azt nem tudja,
Melyik melyik. 



35. 

Következetességet akarsz,
Biztonságot,
Szeretnéd fenntartani 
Annak látszatát,
Hogy te irányítasz. 

Nehéz dolgod van,
Hiszen a dolgok
Szüntelenül változnak. 
Folyton résen kell lenned.

A változás azonban elkerülhetetlen,
Együtt jár az idővel,
A rendszer szerves része. 

Kérdezd meg fizikusaidat!

Változás nélkül
A világegyetem összeomlik. 

Ram Tzu feltenne neked egy kérdést:

Miért mindig
Széllel szemben pisálsz?

36.

Ram Tzu:

Határtalan
Szemrehányást
Vagy eltűrni,
Amíg ez 
Egy kis elismeréssel jár. 

37. 

Ram Tzu azt hallja egyfolytában:

Mély, kinyilatkoztató, megindító
Spirituális élményben volt részed. 
Horogra akadtál. 
Többet akarsz. 
Kereső lettél. 

Nincs narkós,
Ki nálad jobban rákapott, 
Ki nálad kiábrándultabb, 
Ki nálad nyomorultabb.

Valaha talán 
Megelégedtél volna
Egy új autóval
Vagy egy szerető társsal. 

Most már nem éred be
Kevesebbel
Az Istennel való egyesülésnél. 

Ram Tzu tudja:

Rábasztál. 

38. 

Hiszel önmagadban, 
Hiszel a pozitív gondolkodás erejében. 
Előadásokra jársz, 
Hogy kezedbe vedd 
Az életed. 

Újra megfogannak benned
A határtalan lehetőségek látomásai.
Minden a tiéd, csak meg kell ragadnod. 

Csupán ki kell
Tűznöd céljaidat, 
Bejelentened kívánságaidat, 
Kinyilvánítanod jogaidat. 

Ezután felvonulhatsz,
Követelve mindazt, 
Ami téged megillet. 

Ram Tzu feltenne neked egy kérdést:

Most éppen mibe csúszott hiba?

39. 

Ram Tzu tudja: 

Tökéletes vagy. 

Minden fogyatékosságod
Tökéletesen megmagyarázható,

Minden hibád
Tökéletesen helyénvaló, 

Minden képtelen tetted
Tökéletesen időzített. 

Csak Isten tud
Egy ilyen nevetséges valamit

Működtetni. 

40. 

Rokonszenvért és jóindulatért,
Türelemért és megértésért 
Siránkozol. 

Mindaz, amit Ram Tzu ad neked:
Még több inzultus
És durva célozgatás
Az eredetre (vagy annak hiányára).

A nagymenőkre mutogatsz
- Jézus, Krisna, Buddha -,
Ők csupa szelídség és együttérzés.
Azt követeled, ő legyen még inkább ilyen. 

Ram Tzu feltenne neked néhány kérdést:

Hol vannak ezek az alakok most, 
Amikor szükséged lenne rájuk?

És

Miért hagytak itt téged
Ilyen Ram Tzu-félékkel?

41. 

Ígéred, megváltozol. 
Esküszöl, jobban igyekszel majd, 
És talán így is lesz. 

Ram Tzu tudja:

Nem saját erődből teszed. 

42. 

Ti eszesek,
Túl bölcsek vagytok
Ram Tzu játékához.
Nem dőltök be
Ilyen álokoskodásnak. 

Ti ájtatosak,
Egyszerűen elutasítjátok őt,
Mint az ördög eszközét.

Ti áldottak,
Nem is törődhetnétek kevésbé azzal,
Mit tud Ram Tzu. 

Ti bolondok, teljesen átnéztek rajta,
Mintha ott sem lenne. 

43.

Sokan közületek
Keresők és tudósok régóta. 
Te is jártas vagy 
A keleti misztikus lószarban. 

Megtanultad
A Védákból és a szútrákból,
Hogy minden álom csupán,
Hogy álmodsz, miközben ébren vagy.

Ram Tzu feltenne neked egy kérdést:

Miből gondolod,
Hogy te vagy az álmodó,
És nem téged álmodnak?

44. 

Ram Tzu tudja:

Belemerülsz
Az én-fejlesztésbe,

És

Mindaz, amit fel kell mutatnod ehhez, 
Egy fejlett én. 

45. 

Ram Tzu tudja:

Az Igazságot nem lehet kimondani, 
Csak rámutatni lehet. 

Minél kidolgozottabb és ékesebb 
Egy útjelző tábla,
Annál könnyebben összetéveszti az ember
Az úti céllal. 

Benneteket kivéve, 
Óh, spirituális aszkéták.

Számotokra

Minél világosabb és egyszerűbb
Egy útjelző tábla, 
Annál könnyebben tévesztitek össze 
A céllal. 

46.

Megtapasztaltad, milyen az,
Ha magával ragad az áramlás,
Megismerted
A mély elengedettség pillanatait. 

Úgy tűnt, a golfütő magától lendült,
A vers a papírra vetődött,
Szádból pont a megfelelő szavak hangzottak el,
Vagy éppen időben érkezett 
A problémára a megoldás. 

Ezekben a pillanatokban 
Nyoma sem volt kételynek,
Minden kérdésed eloszlott,
Az idő átalakult vagy elillant,
S te eltűntél. 

Ám egód
Újra felütötte a fejét, 
És sajátjának tulajdonította 
A tapasztalatot. 

Abban a hitben, hogy te tettél valamit, 
Ismét nekifogtál, 
S módszereket, terápiákat
És vallásokat hoztál létre. 

Ram Tzu feltenne neked egy kérdést:

Milyen erő hiteti el veled,
Hogy képes vagy előállítani a Kegyelmet?

47.

Ram Tzu tudja:

Bedőlsz a hízelgésnek.

Imádod azt hallani, 
Hogy te nem vagy más, mint: 

Tiszta Szeretet
Végső Jóság
Tökéletesség
Isten
Minden, mi Csodálatos és Értékes.

Olyan Mesterekhez rohansz, 
Akik biztosítanak afelől, 
Hogy nem az a közönséges 
Kis seggfej vagy, 
Akinek titokban tartod magad. 

De tudod mit?

Az a Te, amiről ők beszélnek, 
Nem te vagy. 

48. 

Ram Tzu tudja:

Semmi sem megmagyarázhatatlan. 

Minden rejtély. 

49. 

Először

Úgy használod az elméd,
Mint a végső összerakósdit, 
Fogod a Teljességet,
És ezernyi
Apró darabra vágod össze. 

Ezután, 

Belefáradva ebbe a játékba, 
Lerogysz, és megpróbálod
Az összezagyvált darabokat
Valami értelmessé összeilleszteni. 

Ram Tzu tudja:

Isten csak azért találta fel az időt, 
Hogy ezt megtehesd. 

50. 

Törzsutas-kereső vagy.

Balira utazol, 
Hogy megkóstold a szent
Tehénszarból sarjadó lila gombát. 

Mexikóba azért mész, 
Hogy kaktuszbogyókat egyél
Ősi orvosságos emberekkel. 

Ellátogatsz az Amazonaszhoz, 
Hogy fakérget rágcsálj
A primitívekkel.

Elmész Afrikába, 
Hogy varázslókkal 
Spirituális füvet szívj.

Szellemekkel ugarbugrálsz, 
Látod Istent,
Eggyé válasz a világegyetemmel. 

Ram Tzu feltene neked egy kérdést:

Miért váltasz mindig
Oda-vissza jegyet?

51. 

Ti okosok,
Megtanultátok, hogy...

Minden erőfeszítés hiábavaló, 
Semmi sem a véletlen műve, 
Isten osztja a lapokat,
Nem vagytok egyebek robotoknál. 

Ram Tzu feltenne nektek egy kérdést:

Mitől van, hogy mégis egyre próbálkoztok? 

52. 

Ti eszesek, 
Mesterért
Egy himalájai 
Barlangba
Vagy Thaiföld
Erdeibe
Vonultok. 

Ha kevésbé okosak vagytok, 
Akkor valami kényelmes helyen
Keresitek őt,
Mint például Ashland, Sedona, 
Santa Fe vagy Santa Cruz.

Nem lepődnétek meg,
Ha megtudnátok, 
Hogy ő egész idő alatt
Bankotokban ült, 
Asztala mögött?

Ram Tzu tudja:

Elvárjátok, hogy bölcseitek
Megfelelő egyenruhát viseljenek. 

53. 

Ram Tzu tudja:

Ha lenne választásod,
Soha nem eresztenéd el 
A káprázatot. 

54. 

Amit valóban akartál, 
Abból eleged lett.

Ami azt jelenti, 
Többet akartál. 

Ram Tzu tudja:

Csak az lesz mindig a tiéd,
Ami már most sajátod. 

55. 

Legszentebb illúziódat
Az áhítat, a tisztaság
És a tisztelet
Pompájában öltözteted.

Csak gyertyafénynél tekintesz rájuk, 
És füstölőből felhőt eregetsz, 
Hogy homályba burkold 
A vért, az ürüléket és a spermát. 

Erőlteted a szigorú ünnepélyességet,
Tudván, hogy ha egyszer kitör a nevetés, 
Soha vége nem szakad. 

Ram Tzu tudja, 
Miért nevezik ezt illuminációnak. 

56.

A szakadék szélén állsz,
Készen arra, hogy belevesd magad.

Micsoda megdöbbenés felfedezni, 

Hogy nincs hová ugrani,
S nincs kit lehajítani!

57. 

Ha boldog vagy, 
Rohanj el Ram Tzutól!

Az ő mérge csak akkor nem halálos, 
Ha már megmart a kígyó.

58. 

A Mestered azt mondta:

Az Út: kérdések nélkül
Lenni.

Most már csak azt szeretnéd tudni:
Hogyan kell azt csinálni?

59. 

Ram Tzu feltenne neked egy kérdést:

Ha nem aszerint határozod meg magad,
Amit mások gondolnak rólad,

És 

Nem is aszerint, 
Amit önmagadról gondolsz, 

Akkor mi vagy?

60. 

Add fel!
Felejtsd el!
Sohasem leszel 
Megvilágosodott.

Kár próbálkoznod,
Minden erőfeszítés hiábavaló.
Nincs semmi esélyed,
Miért küzdenél hát?

Keményen dolgozol rajta,
De csak a apapok 
És egyéb ószeresek
Martalékaként végzed.

Ne hagyd, hogy rászedjenek!
Az emberiség történetében
Még soha senkinek
Sem sikerült. 

Ram Tzu tudja:

Nem te leszel 

Az első. 

61. 

Ram Tzu tudja:

A remény és az aggodalom
Lefoglal, 
Amíg arra vársz, 
Hogy valami történjen. 

62. 

Panaszkodsz Ram Tzunak:

Belefáradtál a misztikába,
Torkig vagy a paradoxonokkal, 
tudni szeretnéd, mi folyik itt. 

Ha értelmet keresel, 
Ezekkel a szavakkal fordulj
A professzorodhoz
Vagy a papodhoz.

Az ő dolguk az, 
Hogy a semmiből
Valamit csináljanak. 

63. 

Ram Tzu tudja:

Csak akkor tévedhetsz el, 
Ha megpróbálsz
Eljutni valahová. 

64. 

Hiszel a szabad akaratban,
Hiszed, hogy te betegíted meg önmagad,
Hiszed, hogy te választod meg a szüleidet,
Hiszed, hogy irányíthatod az álmaidat,
Hiszed, hogy kezedbe veheted az életed.
Hiszed, hogy él benned egy gyermek, akit meggyógyíthatsz,
Hiszed, hogy tiéd az ima ereje.
Hiszed, hogy valamit megváltoztathatsz, 
Hiszed, hogy  fájdalmad saját hibád eredménye, 
Hiszed, hogy csinálhatnád jobban is, 
Hiszed, hogy te vagy a felelős. 
Hiszel minden ilyesfajta szarban. 

Ram Tzu tudja:

AMikor Isten akarja, hogy megtégy valamit, 
Te azt hiszed, hogy a saját ötleted. 

65. 

Ram Tzu tudja:

Minden összhanghoz 
Ott a káosz. 

Minden rendhez
Ott a rendetlenség.

Előre és hátra, 
Fent és lent,
Jin és jang.

Minden mozdulatlanságra
Irányuló kísérlet
Kudarcra ítéltetett:
A természet kereke
Könyörtelenül  összezúzza. 

66. 

Ram Tzu tudja:

Minden alkalommal,
Amikor megkapod a választ,
A kérdés 
Nem tűnik fontosnak többé. 

67. 

Tudni akarod,

Hogyan nevethet Ram Tzu,
Amikor te kínoktól nyögsz. 

Hát nem lát téged,
Amint saját gondolataid
Kínpadjára feszülsz?!

Hát nem látja fájdalmadat,
Ahogy egód könyörtelenül 
Forgatja a kereket?!

Ram Tzu:

Te markolod a kötelet,
Amely, úgy tűnik, megköt téged. 
Nincsenek csomók,
Nem tart fogva semmi egyéb.

68.

Ram Tzu tudja:

Csak egy bolond
Adná oda
Mindenét

Semmiért. 

69.

Ram Tzu tudja:

Néhányan közületek, ti nagyon okosak,
Megfejtettétek
A metafizikai rejtvényt,
És erre büszkék is vagytok ám!

Leereszkedően szemlélitek, 
Ahogy az ostobák végigbukdácsolják
Szánalmas kis életüket, 
Mit sem tudva az általatok ismert
Igazságról. 

Mindeközben 
Egyre inkább elszigetelődtök
Hűvösen és tartózkodóan ültök 
Magasztos birodalmatokban. 

Mígnem egy szép napon
Ráébredtek, 
Hogy féltek,
Hogy öregek,
Magányosak,

És, óh, nagyon-nagyon okosak vagytok. 

70. 

Ram Tzu a csendben született,
És kétségkívül oda is fog visszatérni.

Ám jelenleg
Feladata az, 
Hogy üvöltsön, köpködjön,
Harapjon, karmoljon,
Fütyüljön, lármázzon,
S hogy általában
Kellemetlenkedjen. 

És ez így fog menni,
Amíg vége nem lesz. 

71. 

Mi lehet nevetségesebb
Vagy unalmasabb annál, 
Mint az igazságon vitatkozni?


Ugyanazt a lószart ismételgetik
Újra meg újra meg újra,
Generáció generáció, 
Évszázad évszázad után.

A rabbik egyre csak
Kiválasztott helyzetükről kukorékolnak, 

A mullák hittestvéreiket
Szent vágóhidakra küldik. 

A papok és az apácák
Saját szexuális levükben főnek,

Az ateisták istenüket,
Az észt imádják.

Mindnyájuknak megvannak a szövegeik,
Amelyekre támaszkodhatnak,
Mindőjüknek megvannak a saját okfejtéseik. 

Ram Tzu tudja:

A vitatkozás egész történetében
Soha senkinek
Nem volt még igaza. 

72. 

Azt szeretnéd, hogy az Igazság letéteményesei

Különlegesnek látsszanak
És így is cselekedjenek. 

Azt szeretnéd,

Hogy másmilyenek legyenek, 
Elkülönültek és hatalmasak. 
Jobban szereted
Fénybe öltözve elképzelni őket,
Mint a vécén ülve. 

Szereted, ha szenvedélytelenek,

Nemtelenek, kedélyesek, szelídek és kedvesek. 

Szeretd a csodák ötletét, 

És be is veted őket, amikor szükség van rájuk. 

Az a taktikád,

Hogy távol tartod őket, 
Messze önmagadtól,
Egzotikusan és rejtélyesen.

Örömödet leled

A megvilágosodott egyén mítoszában, 
Azt remélve, hogy egy szép napon 
Te is ilyen hatalmas leszel. 

Amit nem bírsz elviselni: 

Ha olyan hétköznapinak tűnnek, 
Mint amilyen te is vagy. 

Ram Tzu tudja:


Mindig elszalasztod az Igazságot,

Mert az túl tisztán látható.

73. 

A papok olyan
Parancsolatokkal üldöznek,
Amelyekről tudod,
Hogy nem áll hatalmadban
Teljesítened őket. 

Ettől bűnösnek
És értéktelennek
Érzed magad. 

Ram Tzu tudja:

Éppen ezt akarták. 

74. 

Ha egyszer megjelennek a kérdések,
Hamar beindul a pörgés. 

Minél többet tudsz, 
Annál többet akarsz tudni. 

Ram Tzu számára világos:

Mindenre tudod a választ, 
Ha meghaladtad a kérdéseket. 

75.

Falod
A spirituális útikönyveket:
Isten napi huszonöt dollárból.

Belelkesedtél.
Alig várod már,
Hogy megtekintsd a
Felmagasztalt látnivalókat. 

Sokkal izgalmasabbnak tűnik
Annál, mint amit
Otthon találsz.

Ám a félelem befészkeli magát, 
Mikor közeleg az indulás,
Mindet összekapnál,
Ami a tiéd.

Már mozdulni sem tudsz
A súly alatt.

Ram Tzu tudja:

Ha végül útra kelsz,
Könnyű lesz a csomagod.



76.

Ram Tzu tudja:

Azt gondolod,
Ram Tzu
Valaki másról beszél.

77.

Jelek után kutatsz,
Keresed a kulcsot,
A rejtély nyitját.

Csirkék beleibe bámulsz, 
Feltérképezed a csillagok mozgását,
Számolod a lélegzetedet,
Istent becenevén kántálod,
kártyát vetsz, 
Összeadsz számokat, 
Vég nélkül szeretkezel,
Böjtölsz,
Drogokat szedsz,
Tanulmányozod a szent iratokat,
Tealevelekből olvasol,
Szellemekkel beszélgetsz,
Tested elbűvölő pózokba csavarod,
Egyik gurutól a másikig szaladsz, 
Szemináriumokra és elvonulásokra jársz, 
Gyakorolsz, 
Könyveket vásárolsz, 
Kazettákat hallgatsz, 
Tiszta szívből imádkozol. 


Ram Tzu tudja:

Amikor mindezzel végeztél, 
Ott találod önmagadat. 

78. 

Az életedhez
Ugyanolyan szenvedéllyel ragaszkodsz, 
Mint a pénzhez
Vagy a társadhoz.

Minden más elvesztésénél
Jobban féltél egyszer a haláltól.
Olyan állandónak tűnt!

Mígnem egyikőtök, ti okosok, 
Feltalálta a reinkarnációt, 
És azzal a halált
Átmenetinek tüntette fel. 

Ram Tzu tudja:

A halhatatlanság kapuja 
Mindig előtted áll. 
De számodra örökké zárva van. 

79. 

Azt gondolod, valami nincs rendben, 
Valamibe biztosan hiba csúszott. 

Úgy véled, a dolgoknak
Máshogy kellene lenniük. 
"Máshogy" alatt "jobbat" értesz, 
És te aztán tudod, mi a jobb!


Te kihagynád
A "rossz" dolgokat:

A háború,
A betegség,
A szenvedés,
Az éhezés,
A környezetszennyezés

Kezdetnek egész jó lenne. 

Ki szállna vitába ezzel?

Megmentenéd az édes kis állatokat,
Betiltanád a bombákat, 
Véget vetnél az igazságtalanságnak, 
Boldoggá tennél mindenkit. 

Miért is ne?
Végül is megtörténhet.

És ha így lesz, Ram Tzu tudja:

Isten hálás lesz 
Segítségedért. 

80. 

Ram Tzu világában...

Semmi sem szent. 
Az ellentmondásmentesség
Idejét múlt fogalom,
Az értelem értelmetlen, 
A nap éjszaka delel, 
A gyermekek nevelik fel szüleiket,
A csúnyaság gyönyörű, 
A bolondokat tisztelik, 
Az álmokat ébren álmodják, 
Az emberek öregen születnek, 
Az átlagos a különleges, 
Nem léteznek hibák. 

Ram Tzu világában...

Semmi sem marad befejezetlen, 
Ám 
soha senki sem tesz semmit. 

81. 

Egyikőtök sem
jön ki jól 
A paradoxonokkal. 

Úgy tekintetek rájuk, 
Mint üszögre
Az értelem
Tájain.

Kezelhetetlenek, 
Nem behatárolhatók, 
Felfogásotok elől kicsusszannak, 
Kisurrannak az ujjaitok közül. 
Kiborítanak benneteket. 

Ram Tzu tudja:

Ellentéteken alapuló világátokban 
Nem létezhet egység.

82. 

Gyilkolsz, 
Azután eszel:
Növényeket 
Az állatok helyett.

Azt hiszed, hogy ezáltal 
Közelebb kerülsz Istenhez. 

Kevéske erény ez, 
Ám téged büszkévé tesz, 
Hogy oly tiszta
És oly spirituális vagy. 

Ram Tzu tudja:

Nem az vagy, amit megeszel, 
Hanem amit Isten gondol. 

83. 

Hiszel az alkotó képzeletben, 
De csak abból építkezhetsz, 
Amit már láttál. 

Nem képzelheted el a békét, 
Csak a zavar hiányát, 

Nem képzelheted el a teljességet, 
Csak a széttöredezettség hiányát, 

Nem képzelheted el az összhangot, 
Csak a diszharmónai hiányát, 

Nem képzelheted el a szeretetet, 
Csak a gyűlölet hiányát. 

S nem képzelheted el az örömet, 
Csupán a szomorúság hiányát. 

Ram Tzu tudja:

Létezhet béke, 
Teljesség, harmónia, 
Szeretet és öröm, 

De csak ha te nem vagy ott. 

84. 

Ram Tzu tudja:

Életed egy utazás, 
Amelyben
Senki sem megy sehová. 

85

Úgy gondolsz az Ösvénye, 
Mint hosszú, megerőltető
Hegymászásra. 

Elfogadod, hogy talán 
Sokféle út létezik, 
Ám biztos vagy afelől, 
Hogy mindnek ugyanaz
Az emelkedett célja. 

Ram Tzu tudja:

Számos Ösvény létezik. 

Ezek, mint a patakok, 
Erőfeszítés nélkül
(bár nem szükségszerűen fájdalom nélkül)
Áramlanak a hegyről lefelé, 

Majd mindegyikük
A lenti sivatag homokjába tűnik. 

86.

Ram Tzu tudja:

Semmit sem lehet kimondani, 

Így hát

Mindig lehet
Még több szót ejteni róla. 

87. 

Megveted a politikai hatalmat:
Túl éteri vagy ahhoz. 

Lenézed a gazdasági hatalmat:
Túl egalitárius vagy ahhoz. 

Irtózol a katonai hatalomtól:
Túl békés vagy ahhoz. 

Te a csi erőt, 
A kundaliní erőt, 
Az ima és a pozitív gondolkodás
Erejét szereted. 

Úgy gondolod, van valami különbség. 

Ram Tzu tudja:

Az egónak szüksége van üzemanyagra. 

88. 

Ram Tzu tudja:

Megízlelted az eksztázist,
Mélyet húztál nektárjából. 

Most hát vagy szívedbe zárod, 
Vagy nem is érinted többé. 

Mit számít?

Függő vagy remete, 
Saját egód
Hálójába kerültél. 

Minél keményebben küzdesz, 
Annál biztosabb, 
Hogy felfigyel rád a pók.

89. 

Hűvös, 
Tiszta tekinteted
Az igazságosé. 

Szakavatott vagy, 
És hozzáértő. 
Nyugodt, 
Tiszta és 
Tökéletes. 
Anyád szerint zseniális. 

Ismered a válaszokat, 
Tudod, mi az ábra. 

Független vagy, 
Mentes a ragaszkodásoktól. 

Nyerőnek
Tartod magad. 

Ram Tzu tudja:

Addig játszol, 
Amíg a dolgok zűrössé nem válnak. 

A felfordulást pedig nem szereted. 

90. 

Ram Tzu tudja:

Aszcendenst keresel ott, 
Ahol transzcendens létezik csupán. 

Mégis vagy remény. 

Olyannyira elfoglal, 
Hogy a mennyekbe nézel, 
Hogy átesel a (világ)végen. 

91. 

Amit spiritualitásnak nevezel, 
Az nem több
Vezetési technikák
Gyűjteményénél. 

Módszerek után kutatsz, 
Hogy megbirkózz olyan problémákkal, 
Melyek még fel sem merültek. 

Kiutakat keresel, hogy elmenekülj
Egy olyan valóságtól, 
Amelyben nem is élsz. 

Ram Tzu tudja:

Bárki mondta is:

"Nincs a jelenhez fogható idő", 

Igazat szólt. 

92. 

Keresd az Igazságot, 
Ha muszáj,
De ne felejtsd el
Kivinni közben a szemetet!

93. 

Szereted azt képzelni, 
Hogy az egész egy utazás. 

Szereted azt gondolni, 
Hogy tartasz valamerre. 

Azt hiszed, 
Ha mész valahová, 
Akkor meg is érkezel majd. 

Lenyűgöz
Az előrehaladás lehetősége, 

S ez elégedetlenséged mértékét is jelzi. 

Ram Tzu tudja:

Onnan nem tudsz 
Idejutni. 

94. 

Ram Tzu hallja:

Kezdesz torkig lenni az egésszel. 
Tudni akarod, 
Kinek az asztala ez, 
Ki a felelős ezért a felfordulásért. 

Válaszokat követelsz, 
Mégpedig azonnal. 

Mindeközben pedig 
Tudni óhajtod, 
Hogy ki ez, 
Akihez Ram Tzu beszél. 

Az egész túl zavarba ejtő. 

Kezded gyanítani, 
Hogy Ram Tzu 
Talán nem is teljesen egyenes. 





95. 

Ram Tzu tudja:

Ha a tükörbe néznél, 
És nem látnád saját képmásodat, 
Természetesen azt feltételeznéd, 
Hogy a tükörrel 
Van valami baj. 

Ekképpen 
Gyanítod azt is, 
Hogy valami
Nincs rendjén 
Ram Tzuval. 

96. 

Kiutat akarsz, 
Menekülést,
Enyhülést. 

Meditálsz, 
Hogy elleplezd az életet. 
Kántálsz, 
Hogy félretedd a világot. 
Imádkozol, 
Hogy megkapd, amit akarsz. 
Drogokat szedsz, 
Hogy hamarabb odaérj. 

Ram Tzu tudja:

Nemes kutatásod Isten után
Nem más, mint ravasz fortély. 

97. 


Ram Tzu szeret téged, 
S te semmit sem tettél azért, 
Hogy ezt kiérdemeld.

Most azt várod, 
Hogy Ram Tzu helyeseljen. 

De nincs többé szerencséd.