Ram Tzu egy őrült:
Lármázik és tombol,
Köpköd és ordibál,
Hadonászik és halandzsázik.
Mindezt azért teszi,
Hogy kísértetek
Figyelmét vonja magára.
A hatóságok
Nem nézik jó szemmel
Ezt a fajta viselkedést -
Kérdezd meg Jézust.
Ha Ram Tzunak egy csepp esze lenne,
Meghúzná magát.
Senki sem szereti,
Ha kétségbe vonják létezését.
Ez zavarba ejtő.
Ha nem tetszenek
Ram Tzu zagyvaságai,
Ne csüggedj:
Tanítványai végül
Emészthetővé teszik majd.
...
Buddha, Krisztus, Mohamed,
Minden hájjal megkent hazudozók voltak.
Istenkáromló! Adj magyarázatot!
Az igazságot nem lehet tudni úgy,
Ahogy te a tudást elképzeled.
Olyan világban működik csak,
Mely az elme számára elérhetetlen.
Az első kiejtett szó az igazságról,
Az első lépés a félrevezetés ösvényén.
Ezek az iménti szavak sem mások,
Trágyadombra.
...
Amikor elég élvezetre lelsz,
Tartalma keresztülfolyik rajta,
Ram Tzu tudja, mi a teendő:
Téged kell a lyukba hajítani.
...
Hogy te nem vagy más, mint:
Tiszta szeretet
Végső Jóság
Tökéletesség
Isten
Minden, mi Csodálatos és Értékes
Olyan mesterekhez rohansz,
Akik biztosítanak afelől,
Hogy nem az a közönséges
kis seggfej vagy,
Akinek titokban tartod magad.
Az a Te, amiről ők beszélnek,
Nem te vagy.
...
Ram Tzu a csendben született,
És kétségkívül oda is fog visszatérni.
Hogy üvöltsön, köpködjön,
S hogy általában kellemetlenkedjen.
...
Ne fordulj a tudományhoz segítségért,
A fizikusok mind misztikusokká lettek.
Nem mész többre velük, mint Ram Tzuval.
Hátat fordítasz és tovasétálsz,
Csak lézengj még itt, és minden esélyed meglesz rá,
Hogy elveszítsd, mi kedves neked.
Eredj vissza a vallásodhoz, a templomodba,
A terapeutádhoz, a díleredhez, az ásramodba,
Ott talán még percnyi nyugalmat találsz.
Itt csak az üresség vár rád,
Semmi táplálék az egódnak.
Mi lenne, ha drága öntudatod
Összezsugorodna és eltűnne?
...
- Beavatott vagy?
- Ha ez kiváltságot jelent, akkor nem. Ha fokozott életfelelősséget, akkor igen.
(Hamvas Béla, hamvasbela.org)
Fenntartom és mindig fenn fogom tartani jogomat a szólásra.
(Hamvas Béla, hamvasbela.org)
...
A baj okai a korai kiengesztelődés. Semmifél ma fennálló közösséget nem vállalok. Se nép, se nemzet, se kaszt, sem osztály, se faj, se vallás, se világnézet. Az egyetlen közösség, amelynek érvényét magamra elismerem, a szentek közössége...
A kompromisszum a valóságban erőtlen ember megoldása, ha nincs ebéd, legalább a morzsák. Eredmény az álpacifikált ember, kis élvekért eszeveszetten rohanni a megsemmisülésben való szétszóródásba...
A bőszültség az én kiengesztelődésem. Sehol, senkiben semmiféle létrontást nem tűrök...
A kereszténység nem vallás. A vallás történeti és társadalmi és szellemi eredetű, dogmatikával és papi szervezettel és szertartásokkal. A kereszténység a normális létben való magatartásról szóló tanítás...
Jézus soha senkit nem szólított meg dialektikusan, és soha nem beszélt tárgyi kérdésekről, és nem vitatkozott, és nem bizonyított, hanem mindig az ember lényét érintette meg. Nem érvek. Nem védelmi rendszerek. Nem kérdések; nem, hogy bűnös vagy bűntelen. Most hozzád beszéltem, megnyíltam neked, és nyílj meg nekem. Eressz engem magadba, ahogy én téged magamba eresztelek.
Az Evangélium egzisztenciális logosz, és nem tételekre tanít, hanem az embert megszólítja. Az ember, aki fedetlen és nyílt és egyszerű, és aki a megszólításra válaszol, arról a védekező zártság lefoszlik. ..
Aki az átvilágítás elől elzárkózik, az nem nyílik meg, helyette a tétel kezd el beszélni, az elv, a kérdés, az érv, az vitatkozik, és az dialektikus. ...
Aki a hívás elől elbújik, azt Jézus sem tudja megnyitni.
... Nem tehetünk mást, mint a hívásnak engedünk, és tovább hívunk.
... Az emberrel ki kell engesztelődni. A megbocsátás és a megbékülés kötelező. De semmiféle megnyugvás nem engedélyezhető, hogy az ember a korrupcióban megbízzék, és az apparátusban eszmélete elhomályosodjon, és úgy tegyen, mintha minden rendben lenne, és a sötétséget letagadja és elhallgassa, sőt annak védelmére elméleteket építsen...
De bármi történik is, az emberszeretet kötelező, éspedig éppen olyan határozottsággal, mint ahogy - míg a létrontás folyik, csak egyetlen tenyérnyi helyen is folyik - a kiengesztelhetetlen ellenállást fenn kell tartani. Azáltal, hogy az ember a hívásnak enged, vagy azelől elzárkózik, ítél önmaga fölött.
(Hamvas Béla: Patmosz III.)
